Hőszivattyú története

     Az angol James Joule és William Thomson (Lord Kelvin) 1852-ben alkotta meg a hőszivattyú elvét. Az osztrák Peter Ritter von Rittinger a francia Nicolas Leonard Sadi Carnot termodinamikai írásait tanulmányozva megalkotta a világ első ipari hőszivattyúját. 1938-ban Zürichben létesült az első tartósan hőszivattyúval fűtött épület (zürichi városháza). Az épület hőforrása a Limmat folyó vize.

     A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozása, hogy 1948-tól Heller László közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. A világhírű műegyetemi professzor, akadémikus. 1948-ban védte meg doktori disszertációját Zürichben, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt (Heller László:Die Bedeutung der Wärmepumpe bei thermischer Elektrizitätserzeugung. Universitätsdruckerei, Budapest 1948). 1931-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n, majd két évig volt kutató az egyetemen, szilárdságtannal foglalkozott.      Magyarországra hazatérve gépipari és energetikai feladatokat kapott. Az 1940-es években az ő tervei alapján épült az első nagynyomású ipari hőerőmű Ajkán. Ekkor dolgozta ki a világhírű Heller-system eljárást, amely az ipari megvalósításban tevékenyen közreműködő Forgó László neve alapján Heller-Forgó rendszerként ismert. A környezetbarát eljárás biztosítja az erőművek víztakarékos, levegővel való hűtését.      A II. világháború után megalapította az Egart Rt-t, amely az államosítás után az ő vezetése alatt előbb Hőterv, majd Energiagazdálkodási Intézet (EGI) néven ma is ismert irodává fejlődött. 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára lett, ahol megszervezte az energiagazdálkodási tanszéket. Jelentős tevékenységet fejtett ki az entrópia fogalmának technikai-tervezői gyakorlatban való bevezetése kapcsán. 1951-ben Kossuth díjjal tüntették ki.      A hőenergetikával foglalkozó iskolateremtő professzor elképzelései között szerepelt Európa második legnagyobb folyójával, a Dunával Parlamentünk és Műegyetemünk fűtése is. A hőszivattyúk világméretű terjedésével napjainkban igazolódnak gondolatai. Példa erre a Berlini Bundestag új épületének hőszivattyús fűtése és hűtése. 1973 az első olajválság után a Heller László által is fejlesztett hőszivattyús rendszerekhez teljesen új eljárások ipari megvalósítására került sor, amelyek elsősorban a tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználását és a környezetet szennyező anyagok mennyiségének csökkentését segítették elő.

     A hőszivattyús technika tehát alapvetően nem új, mégis a különböző országok energiaellátási politikájában az első energiaválságig alárendelt szerepet játszott, és számos helyen hazánkban is eddig jelentéktelennek tekintették. Napjainkban azonban egyre több országban nő a korszerű hőszivattyúkra és a különböző hőszivattyús rendszerekre alapozó energiaellátási megoldások száma.      A hőszivattyú csupán egy eleme a hőszivattyús hőellátás rendszerének, mégis az egészet meghatározza. Amíg ezt nem ismerték fel a rendszerek hibás kialakítása számos problémát okozott. A műszaki tapasztalat nagyban hozzájárult a gyerekbetegségek kinövéséhez. A legsúlyosabb probléma nem a hőszivattyús kereskedelem hanyatlása volt 15-25 éve, hanem a szakértelem hiányosságából adódóan a közvélemény bizalmának elvesztése a hőszivattyúkban és az olajválságok után ehhez hozzákapcsolódott az olajár rendeződése is. A földhőszivattyúk számának erőteljes növekedése a világon az utóbbi évtizedben következett be.

Heller László
Nagyvárad, August 6th, 1907 - Budapest, November 8th, 1980