Tervezés: Víz-víz rendszerek

Nyílt vizes primerkörrel rendelkező hőszivattyúk alapvetően három energiaforrásra támaszkodhatnak, amelyek:

• talajvíz hasznosító rendszerek
• felszín alatti vizeket hasznosító rendszerek
• szabad vízfolyásokat hasznosító rendszerek.

A talajvizet hasznosító rendszerek vonatkozásában a jelenlegi törvényi szabályozás a legellentmondásosabb. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján felszín közeli vizek hasznosítását, amennyiben az évi 500 m3 mennyiséget a kitermelt mennyiség nem haladja meg az engedélyezés kérdését a területileg illetékes építésügyi hatóság hatáskörébe utalja. (  I. 3§ 28. ab) ,,a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m3/év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszűrésű, a karszt- vagy rétegvíz-készletet nem;")

Ugyanakkor a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól ) egyértelműen fogalmaz - a geotermális hasznosítás a kitermelt mennyiségtől függetlenül engedélyköteles. A primer rendszer létesítéséhez minden esetben meg kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Főfelügyelőség engedélyét. Az engedély illetékköteles. Ugyanez a rendelet 1. sz. melléklete határozza meg az illeték mértékét, amely a jelen tanulmány összeállításának az időpontjában 500.000,- Ft.

A rendelet rendelkezik geotermális hasznosítás esetén arról is, hogy a forrás rétegre vonatkozóan a felhasználónak visszasajtolási kötelme van. Meglévő kutak esetén a visszasajtolási kötelem a kiadott engedélyek alapján már nem áll fenn.

Magas hőfokú források hasznosítása esetén a hőforrás hasznosítása bányajáradék köteles. A bányajáradékról az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet rendelkezik, mely a kitermelt energia alapján határozza meg a bányajáradék éves fizetési kötelmét.

Természetes szabad vizek hasznosítása esetén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet határozza meg.

A kutak vonatkozásában a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál üzembe helyezési kérelem benyújtása szükséges. Az üzembe helyezési kérelem alapfeltétele a műszaki adatlap kitöltése, a fúrómesteri adatlap kitöltése, az előirt vízkémiai, illetve bakteriológiai vizsgálatok elvégeztetése.